Tarnabod története

A település területén már a kőkorban is éltek emberek. Ezt bizonyítja a falu határában feltárt újkőkori telep. Középkori oklevelekben Bood néven említik.
A falut a török 1552-ben elpusztította, de már két évvel később újra benépesült. Az 1600-as években kisnemesek és jobbágyok lakták.

templomNépcsoportok

2001-ben a település lakosságának 66%-a magyar, 34%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

Katolikus templom, kertjében Szent Antal szobra

Római katolikus templom: 1720-ban kezdték építeni. Barokk stílusú. Szent István király tiszteletére felszentelt. Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. A szentély É-i oldalán sekrestye. Csehboltozatos hajó és szentély. A hajó Ny-i oldalán síkfödémes karzat. Berendezés: jellemzően 18. század vége, 20. század. Épült Szent-Mihályi Mihály boconádi plébános, illetve az egri püspökség költségén. 1779-ben renoválták, s tornyot építettek hozzá 1789-ben. 1802-ben a boltozatot gr. Almásy Pál költségén újjáépítették. 1840-ben, majd 1851-ben az Almásy család renováltatta. Műemlék.
Szent Antal-szobor. A templom kertjében áll. Műemlék.
Út menti kereszt: 1792-ben állították a jelenlegi iskola és népház között a jellegzetes kőkeresztet pléh Krisztussal. A keresztet 2011-ben a Magyar Máltai Szeretetszolgálat megbízására Németh Bertalan helyi művész újította fel, de a kőkeresztet néhány hónap múltán egy óriási vihar ledöntötte, széttörte. A kő talapzata és a pléhkrisztus megmaradt, amihez a kőkeresztet fakereszttel pótolták. Egyes helyi vélekedések szerint a régi-új kereszt az újrakezdés szimbóluma.

Befogadó falu

Befogadó falu: 2004-ben indult a program, elsőként Tarnabodon a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Tutor Alapítvány közreműködésével. A szociális programban hajléktalan családok költöztek a település házaiba, kaptak lehetőséget az újrakezdésre, az önálló otthon megteremtésére.
Elektronikai bontóüzem: 2006-ban hozta létre a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Befogadás Közhasznú Társaság Tarnabodon. Az üzem mintegy 600 tonna elektronikai eszközt bont szét évente, alacsony képzettségű helyi lakosoknak ad munkát.
Mip Tanti Játszóház: 2007-ben a falu főterén álló bezárt kocsmát játszóházzá – alternatív napközbeni ellátássá – alakították. Nevét a Befogadó falu programot támogató holland Wilhelmina Johanna van Wetten-Rensen asszonyról kapta. Itt folyik a helyi iskolások étkeztetése és délutáni szabadidős fejlesztése. Később a Játszóház továbbfejlesztésével a közösségi tér 2009-ben Ifjúsági Információs Ponttá majd 2010-ben Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodává vált.
Máltai Óvoda és Általános Iskola: 2011-től a Magyar Máltai Szeretetszolgálat átvette az önkormányzattól a helyi oktatási intézményeket. Ez az egyetlen általános iskola és óvoda Magyarországon, amit a Szeretetszolgálat működtet.

Az első befogadó faluról

Otthonom, Tarnabod: Hajdú Eszter 2004-ben készített 55 perces dokumentumfilmje a Befogadó falu program első évében kísért 3 családot és betekintett a falu életébe.
Otthon, álom, Tarnabod: Szuromi Rita 2007-ben kiadott 182 oldalas könyve a tarnabodi Befogadó falu programról.

Hírességek

Szalay Lajos világhírű Kossuth-díjas grafikus édesanyja Sike Karolin tarnabodi volt. A kis Lajos – későbbi beszámolói szerint – gyerekkora legboldogabb időszakát itt töltötte. Első rajzaiban rejlő tehetséget a helyi tanító fedezte fel.